Története:

A jáde használata és jelentősége régmúlt időkig nyúlik vissza. Már az őskorban fegyvereket, harci eszközöket, használati tárgyakat készítettek belőle. Szívóssága ugyanis ideális alapanyaggá tette. 

Az ókori Egyiptomban a szeretet, belső béke, harmónia kövének tekintették. 

A közép-amerikai indián őslakosok használták vesebetegségek kezelésére, a szülés megkönnyítésére, de építészeti kultúrájukban is szívesen alkalmazták. 

A Kínai Birodalom művészetének és kultúrájának történelmében különleges jelentőséggel bírt. Hasonlóan értékes volt, mint az arany és a gyémánt a nyugati társadalmakban. 

A kínaiak számára a jáde az öt legfőbb erényt, az irgalmasságot, szerénységet, igazságosságot, bölcsességet, bátorságot testesítette meg. 

Császári ékszereket, misztikus figurákat, dísztárgyakat készítettek belőle. 

A jádecsiszolás több ezer éves múltra tekint vissza. A dísztárgyakat és használati tárgyakat két különböző faragási technikával készítették. A kínai iparművészek megőrizték és ápolják ezeket az ősi módszereket. A dísztárgyakat napjainkban is ezekkel a módszerekkel faragják. A jáde faragás a kő keménysége miatt rendkívül időigényes feladat. Sok művészi tárgy megmunkálása hónapokat vesz igénybe. 

A világ legnagyobb jáde darabján hat éven keresztül több csiszolóművész dolgozott. A több mint 5 tonnás követ a Palotamúzeumban őrzik. 

Valós történelmi eseményen alapul a következő kínai közmondás: "Köszönöm szépen, a drága jáde épségben visszatért." Akkor szokták mondani, ha valaki a kölcsönkapott értékes tárgyat épségben visszaadja.

Régi legenda:

Jáde Kínában a női szépség és a hosszú élet jelképe. 

A kínai mitológiában a Holdon lakó jádenyúl egy fa alatt üldögélve mozsárban töri az örök élet elixírjéhez szükséges hozzávalókat.