Története:
|
A jáde használata és jelentősége régmúlt időkig nyúlik vissza. Már az őskorban fegyvereket, harci eszközöket, használati tárgyakat készítettek belőle. Szívóssága ugyanis ideális alapanyaggá tette.
Az ókori Egyiptomban a szeretet, belső béke, harmónia kövének tekintették.
A közép-amerikai indián őslakosok használták vesebetegségek kezelésére, a szülés megkönnyítésére, de építészeti kultúrájukban is szívesen alkalmazták.
A Kínai Birodalom művészetének és kultúrájának történelmében különleges jelentőséggel bírt. Hasonlóan értékes volt, mint az arany és a gyémánt a nyugati társadalmakban.
A kínaiak számára a jáde az öt legfőbb erényt, az irgalmasságot, szerénységet, igazságosságot, bölcsességet, bátorságot testesítette meg.
Császári ékszereket, misztikus figurákat, dísztárgyakat készítettek belőle.
A jádecsiszolás több ezer éves múltra tekint vissza. A dísztárgyakat és használati tárgyakat két különböző faragási technikával készítették. A kínai iparművészek megőrizték és ápolják ezeket az ősi módszereket. A dísztárgyakat napjainkban is ezekkel a módszerekkel faragják. A jáde faragás a kő keménysége miatt rendkívül időigényes feladat. Sok művészi tárgy megmunkálása hónapokat vesz igénybe.
A világ legnagyobb jáde darabján hat éven keresztül több csiszolóművész dolgozott. A több mint 5 tonnás követ a Palotamúzeumban őrzik.
Valós történelmi eseményen alapul a következő kínai közmondás: "Köszönöm szépen, a drága jáde épségben visszatért." Akkor szokták mondani, ha valaki a kölcsönkapott értékes tárgyat épségben visszaadja.
|
